Hova utazhatunk személyi igazolvánnyal?

Hova utazhatunk személyi igazolvánnyal?

Hova utazhatunk személyi igazolvánnyal?

 

Magyar állampolgárok beutazása az európai országokba


I. Utazás az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba ("utazás személyi igazolvánnyal")


Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása napjától (2004. május 1.) a közösségi jog alapján a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, így utazhatnak személyazonosító igazolvánnyal az Európai Gazdasági Térség* (EU tagállamok + Norvégia, Liechtenstein, Izland) tagállamaiba és Svájcba.

   Összegezve:

  • Ausztria,
  • Belgium,
  • Bulgária,
  • Ciprus,
  • Csehország,
  • Dánia,
  • Egyesült Királyság,
  • Észtország,
  • Finnország,
  • Franciaország,
  • Izland,
  • Írország,
  • Görögország,
  • Hollandia,
  • Lengyelország,
  • Lettország,
  • Liechtenstein,
  • Litvánia,
  • Luxemburg,
  • Magyarország,
  • Málta,
  • Németország,
  • Norvégia,
  • Olaszország,
  • Portugália,
  • Románia,
  • Spanyolország,
  • Svédország,
  • Szlovákia,
  • Szlovénia.

A magyar állampolgárok tehát az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes (barna színű, kártya formátumú) személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak.

A személyazonosító igazolványnak az utazás időtartama alatt érvényesnek kell lennie. 

2009. június 28-ától a 14 éven aluli kiskorúak számára is igényelhető személyazonosító igazolvány, így ezentúl európai utazásiakhoz a kiskorúak számára vagy útlevél, vagy személyazonosító igazolvány szükséges.

 

Külföldi utazásra nem használható a személyazonosító igazolvány, ha azt nem magyar állampolgárságú személynek (bevándorolt, menekült) adták ki, továbbá a magyar vezetői engedély sem.

A tagállamok polgárainak az EGT-tagállamokba történő utazásaihoz természetesen változatlanul érvényes az útlevél is. Az útlevélnek is a tervezett külföldi tartózkodás teljes időtartamára kell érvényesnek lennie.

 

 

II. Utazás a schengeni térségben ("utazás határok nélkül")

További könnyebbség az utazás tekintetében, hogy Magyarország teljes jogú schengeni tagságával (2007. december 21.) a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol - tehát nem csak a korábbi kijelölt határátkelőhelyeken - átléphetik a belső határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be. 

Az ún. schengeni térség 2011. december 19-től már 26 tagot foglal magában:

  • az Európai Unió 27 tagja közül 22 országot (Ausztriát, Belgiumot, Csehországot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot, Svédországot Szlovákiát, és Szlovéniát),
  • az EGT tag Norvégiát, Liechtensteint és Izlandot, 
  • valamint Svájcot. 

A svájci határokon 2008. december 12-én szűnt meg a személyi ellenőrzés (az áruforgalmat továbbra is ellenőrzik).

Nem változtak a beutazás szabályai, és továbbra is fennmarad a határellenőrzés a schengeni övezeten kívüli öt EU-országba (Bulgáriába, Ciprusra, az Egyesült Királyságba, Írországba és Romániába) történő be- és kiutazás esetén. 

A határellenőrzés megszűnése csak az ún. „belső” határokra vonatkozik. Amennyiben kívülről utazunk be a schengeni övezet területére, (illetve a schengeni övezetet akarjuk kifelé elhagyni), a határátlépésre továbbra is csak a kijelölt határátkelőhelyeken és a szokásos határellenőrzést követően kerülhet sor. A törvényes célból szabályosan beutazókat az ellenőrzés csak a feltétlenül szükséges mértékben fogja zavarni. A beutazási tilalom vagy körözés alatt állók kiszűrését segíti elő a schengeni együttműködés adatbázis-rendszere és számítógépes infrastruktúrája (angol rövidítéssel SIS).

Magyarország határszakaszai közül:

  • belső határnak minősül, és ezért megszűnt a határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszon.

Ezen belső határon keresztül szabadon, ellenőrzés nélkül mozoghatnak az uniós polgárok (valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia állampolgárai).

  • külső határnak minősül, és ezért változatlan maradt a határellenőrzés rendje a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon.

A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Ez nem egy „beljebb tolt határt” jelent, az igazoltatásra nem folyamatosan és nem helyhez kötötten kerül sor. 

A schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban, az Európai Unió Bizottságának előzetesen küldött értesítést követően, ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést (Ilyenre pl. nagy tömegeket vonzó nemzetközi rendezvények pl. sportesemények, konferenciák, stb. idején kerülhet sor). 

Fontos tudni, hogy bár a határellenőrzés megszűnt a belső határokon, ugyanakkorszemélyazonosságot igazoló okmánnyal (személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel) rendelkezniük kell a beutazóknak. 

Határátlépés repülővel

A repülőtéri belső határ ugyanúgy működik, mint a szárazföldi, azaz, ha más schengeni országból érkezünk vagy oda utazunk, akkor csak a légi járatra való bejelentkezéskor (check-in) kerül sor az ellenőrzésre. Nem schengeni tagállamba való utazáskor - vagy onnét történő hazatéréskor - a hagyományosan megszokott ellenőrzésre kell számítani. 

A schengeni szabályozás értelmében minden schengeni ország repülőterén fizikailag el kell különíteni az ún. belső és külső járatokat. Belső járatnak minősül minden olyan járat, amely schengeni tagállamból schengeni tagállamba repül anélkül, hogy nem schengeni tagországban megszakítaná útját. 

Külső járat minden olyan járat, ami nem schengeni országból schengeni tagállamba érkezik, vagy schengeni országból indul nem schengeni országba. 

A ferihegyi légikikötőben 2008. március 30-tól a schengeni zóna 24 államába induló és az onnan érkező járatok a 2A terminált (innen indulnak és ide érkeznek tehát a belső járatok), az övezeten kívüli országokba menő és az onnan jövő gépek pedig a 2B terminált (külső járatok) használják. A fapados légitársaságokat fogadó 1-es terminál a schengeni és a nem-schengeni utasokat is fogadja. 

A belső járatoknál megszűnt a személyforgalom-ellenőrzés, vagyis útlevélkezelés nélkül bejuthatunk a géphez, illetve a repülőtér érkezési várójáig. Az utasbiztonsági ellenőrzés - vagyis poggyászok és személyek átvilágítása - ugyanakkor változatlan marad, ez ugyanis az utasok és a repülőgép biztonságát szolgálja és nem beutazási szabály.

A külső járatok esetében továbbra is megmaradt a személyellenőrzés (ún. határforgalom-ellenőrzés) méghozzá akkor, amikor a schengeni repülőtérre megérkezik a gép, illetve mielőtt a schengeni repülőtérről induló gépbe beszállnánk. A 2B terminálon így a schengeni normáknak megfelelő szigorú határellenőrzésre számíthatnak az utasok.

III. Kiskorúak utazása szülői kíséret nélkül

Amennyiben a 18 éven aluli magyar állampolgár szülői kíséret nélkül utazik külföldre, úgy a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a problémák elkerülése érdekében javasolt, hogy a kiskorú vagy a vele utazó személy vigye magával a szülők (ha csak az egyik szülővel utazik, akkor a másik szülő) magyarul és a meglátogatni szándékozott - illetve a tranzit - ország nyelvén készült, vagy fordítással ellátott hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek külföldre utazásához, ottani tartózkodásához.

 

Amennyiben a hozzájárulási nyilatkozat lefordítása a meglátogatni szándékozott ország nyelvén nehézségekbe ütközik, úgy az angol vagy német fordítás is elegendő lehet. Hivatalos fordítás nem szükséges.

A szülői hozzájárulási nyilatkozat kiállításához nincs egységes uniós formanyomtatvány.

 

A nyilatkozatban az alábbi adatokat érdemes feltüntetni: 

  • a kiskorú, a kísérő és a szülő(k) adatai (születési adatok);
  • a kiskorú utazásra jogosító okmányának száma;
  • a külföldi tartózkodás célja, helye (cím, telefon);
  • a meglátogatni kívánt személy vagy intézmény (iskola, tanfolyamszervező) adatai, elérhetősége.   

Amennyiben például egy óvodás vagy iskolás csoport utazik szülői kíséret nélkül egy másik országba, és a kirándulást szervező szervezet / intézmény rendelkezik egységes nyilatkozattalarról, hogy a szülők hozzájárultak a kiskorú gyermek külföldi utazásához, nincs szükség külön szülői hozzájárulási nyilatkozatra.

 

Horvátország

Külügyminisztérium tájékoztatása szerint 2009. március 31-én hatályba lépett a horvát idegenrendészeti törvény módosítása, amelynek értelmében a jövőben a 18 éven aluli magyar állampolgárok horvátországi beutazásához nem szükséges a törvényes képviselő, szülő korábban közjegyző által hitelesített - később egyszerűsített - beleegyező nyilatkozata.

A horvát határrendészeti szervek azonban továbbra is vizsgálni fogják, hogy a kiskorú nem utazik-e a törvényes képviselő akarata ellenére (pl. egyedül a vonaton stb.) Szükség esetén konzultálni fognak a szlovén, a magyar és más szomszédos országbeli kollégáikkal.

A problémák elkerülése érdekében ezért a Külügyminisztérium továbbra is javasolja, hogy a 18 éven aluli kiskorú vagy a vele utazó személy vigye magával a szülők hozzájáruló nyilatkozatát. Erről feljebb olvasható bővebb információ.

További információ:

Horvát Köztársaság Főkonzulátusa 
Cím: 7624 Pécs, Ifjúság útja 11.
Előhívó: (72) Telefon: 210-840, 210 498, 210 509.
Fax: (72) 210-575
E-mail: pecs@mvpei.hr

 

IV. Egyszerűsített beutazás néhány  EGT-n kívüli országba


Külügyminisztérium információi alapján az Európai Unió tagországain kívül az alábbi országokba lehetséges még személyi igazolvánnyal beutazni, illetve ezen országokon átutazni:Andorra,BoszniaHercegovinaHorvátországIzlandLichtenstein,Macedónia,MonacoMontenegróNorvégiaSvájc, Szerbia.

Ezen országok esetében bármilyen típusú, érvényes személyi igazolvány megfelelő a be- vagy átutazáshoz, a gyakorlatban inkább az új típusú, kártyaformájú személyazonosító igazolvány vagy útlevél használata javasolt, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály. Bosznia-Hercegovina esetében azt javasolja a Külügyminisztérium, hogy utazásaikhoz minden esetben útlevelet vegyenek igénybe. 


Utazással kapcsolatos további információt a Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata adhat:

Konzuli Szolgálat
Tel.: +36-1/458-1000
Fax: 201-7323
E-mail: konz@kum.gov.hu